Rab: Ön minden bizonnyal a mennyországba fog kerülni.
Richelieu: Természetesen.

Richelieu: Megint egyel kevesebb éhező száj.

Porthos: Ne mondd, hogy nem hallottál rólam?
D'Artagnan: A világrengető szószátyárról?
Porthos: Te kis nyamvadt. Találkozunk a Luxembourg mögött pontban egy órakor. És hozz magaddal egy koporsót.
D'Artagnan: Maga is.

Aramis: Imádkozzunk a bűneinkért. (...) Ah... az Úristen most mással van elfoglalva.

Anna: Bíboros úr, egészen megijesztett.
Richelieu: Gyakran hatok így másokra is, nem értem, miért. Elvégre nagyon szerény ember vagyok.

Richelieu: Ne hagyja, hogy a fél szeme gyengítse tisztánlátását. Kínos volna, ha még ezt is el kellene veszítenie.

Aramis: Áh, már megint ön az, Küklopsz?

Porthos: Rochefort, az nem valami büdös sajtnak a neve?

Gárdista: Letartóztatom magukat. (...) Jönnek vagy inkább ellenállnak?
Porthos: Ennek elment az esze. Hát persze, hogy ellenállunk!

D'Artagnan: Lehet, hogy nincs egyenruhám, de a szívem mélyén testőr vagyok.
Porthos: Harcos.
Aramis: Költő.

Porthos: Ezt a munkát nagyon élvezem.

Porthos: Hé kölyök! Pimasz vagy, lobbanékony és túlontúl merész. Tetszel nekem. Rám emlékeztetsz.

Aramis: Eredj haza, szerezz egy feleséget, csinálj gyerekeket és élj boldogan.

Porthos: Aha, a bíboros úr szent nassoló zuga.

Porthos: Pezsgőt?
Athos: Egy üldözés közepén, Porthos?
Porthos: Igazad van, ahhoz valami vörös illik.

Richelieu: Mindenki egyért, és mégtöbben értem.

Aramis: A hajnali pirkadó napfény simogatja kedves arcod, te imádnivaló drága lény, a vágyad bennem fellobbantott, lelkem csendes imát morzsol az elmúlt órák emlékére, lényedtől langyos az alkony, s beléptem szíved legmélyébe.
D'Artagnan: Shakespeare?
Aramis: Aramis!

D'Artagnan: A hajnali... pirkadó...
Aramis: Napfény.
D'Artagnan: Napfény símogatja arcodat... [megcsókolja a lányt]
Porthos: Éljen! A fiú született tehetség.

Richelieu: Ne feledje, királyok jönnek, királyok mennek, de egyvalaki mindig ugyanaz marad. Az pedig nem más, mint én.

Katona: Áh, Porthos, a kalóz!!!
D'Artagnan: Kalóz?
Porthos: Mondtam, hogy híres vagyok.

Rochefort: Egy dolog már bizonyos: hogy nem vagy testőr. [D'Artagnan leszúrja] Lehet, hogy mégis tévedtem?

Lajos: Ez a világ egy veszélyekkel teli bizonytalan birodalom, ahol a hatalomvágy aláássa a becsületet. Oda a szabadság, ha az erős elnyomja a gyöngét. De vannak, akik ellenállnak e gonosz erőnek, akik az igazságnak, a becsületnek és a szabadságnak szentelik életüket. Ők azok a bizonyos testőrök. Állj fel, D'Artagnan, és lépj közéjük.

Testőrök: Mindenki egyért, egy mindenkiért.