|
Különbségek
2005.03.04. 22:07
Eltérések a könyv és film között
A Vasálarcos
film és könyv összehasonlítása
A Vasálarcos története egy nagyobb 'mese' apróbb része. Ez a mese Dumas - Bragelonne vicomte c. ötrészes könyve, a Vasálarcos története a legutolsóban található meg.
Az 1998-ban készült Vasálarcos (The Man in the Iron Mask) c. filmet hasonlítom össze a könyvvel, ugyanis ez a film a legismertebb.
Az alaptörténet: Franciaország királyának, XIV. Lajosnak egy ikertestvére volt, Fülöp, kit születésekor eltávolítottak, félve, hogy a későbbiekben ez a helyzet trónviszályhoz fog vezetni, mert "hogy melyik az idősebb gyermek, talán csak az orvosok és Isten tudja megmondani." (ugyanis nem biztos, hogy amelyik előbb lát napvilágot, az is az idősebbik.) Ezért Fülöpöt elrejtik a világ szeme elől, majd a Bastilleba zárják. Onnan évek múltán megszökik, s XIV. Lajos helyét akarja elfoglalni a trónon. Lajos semmit nem tud létezéséről.
Ez az alaptörténet, mely mind a filmre, mind a könyvre igaz. Jöjjenek a különbségek.
- Fülöp múltja
A film szerint Fülöp először valahol vidéken nevelkedett, majd a Bastilleban raboskodott. A könyv szerint is így van, csak ez részletesebben taglalja a dolgot. Fülöpöt vidéken neveték, de miután rájött, hogy a királyné az anyja, a Bastilleba záratták, ahol 8 évig volt fogoly.
- Fülöp jelleme
A filmben Fülöp kedves, jámbor, helyén a szíve, tiszta lelkű, egyszerű, szeretetre méltó, múltjáról addig nem tud semmit, míg Aramis színt nem vall, s utána is kétkedik. A könyvben mindent tud, sejti származását, s rangjához méltón, előkelően viselkedik még a Bastilleban is. Kissé becsvágyó, de jogosnak találja, hogy ő, a kisemmizett gyermek végre megkapja sok évi szenvedéseinek jutalmát, a francia trónt, ami az ereiben csörgedező királyi vér értelmében megilleti őt.
- A csere kimenetele
A film szerint Aramis tervét követve Fülöpöt a bálon elcserélik Lajossal, ám D'Artagnan rájön s meghiusítja. De végül segít a három testőrnek, s Fülöp lesz a király. A könyvben kilopják Lajost a szobájából, s Fülöp lép a helyébe. Ám a cselre rájönnek, Lajost a Bastilleba zárják, de hű minisztere kiszabadítja, Fülöpöt leleplezik, s Lajos azzal bűnteti, hogy arcát vasálarccal kell elfednie, s bebörtönzi egy szigeten, míg ő, XIV. Lajos király marad.
- A vasálarc
A filmben Fülöp a Bastilleba kerülése óta hordja, a könyv szerint csak akkor kerül rá, miután rájönnek a cselre, és Lajos ezzel bűnteti őt felségsértéséért. Míg a filmben Fülöp tiltakozik ellene, a könyvben jogos bűntetésnek ítéli, és elfogadja azt.
- D'Artagnan apasága
A filmben kiderül, hogy Lajos és Fülöp D'Artagnan fia, aki Ausztriai Anna királynő szeretője. A könyvben azonban erről szó sem esik, a dolog valószínűtlen. Habár egyes pletykák a könyvben arra utalnak, hogy Lajos apja nem XIII. Lajos király volt, akinek sokáig nem volt gyermeke, de Dumas konkrétabban nem ír semmit erről. D'Artagnan pedig amúgy sem volt nős, ő katonaember, a szolgálatnak él. Ezt a kérdést tehát nem lehet biztosan eldönteni.
Nos, nagyjából ennyi volt, remélem tetszett.
Még valami: történelmi tény, hogy a Vasálarcos létezett, Voltaire is említi. Alakját mendemondák és találgatások fogták körül. Egyik feltevés, hogy Ercole di Mattioli (1640-1703), a mantovai herceg követe volt, és azért bűnhődött, mert állítólag kiszolgáltatott egy Franciaországra nézve fontos politikai és hadászati döntést.
Dumas történetei nem történelmi regények, bár egyes epizódjai a valóságban is megtörténtek, s habár az időt gyakran eltolja, a cselekmények csakugyan abban a korban történtek.
Ezek után csak ajánlhatom a műveket:
A három testőr
Húsz év múlva (1-2)
Bragelonne Vicomte (1-5)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
