Aramis: Vannak fontosabb dolgok az életben, mint egy szép pár kebel.
Porthos: Tényleg? Te, Aramis, ha tudsz mondani egyet, csak egyvalamit is, ami fenségesebb, mint egy rózsás dundi csecs az ajkaim közt... építek neked egy templomot.
Aramis: A megbocsátás.
[Porthos elgondolkodik, majd megemelkedik, és szellent egyet.]
Porthos: Megbocsátás... Bocsáss meg, bocsáss meg... megbocsátottál, he? [Vállon vágja Aramist] Megbocsátottál? [Újra vállon vágja, erre Aramis pofon üti.]
Porthos: Úgy nézem, megbocsátásod nem édesebb egy dundi csöcsnél.

Lajos: Egy muskétás mindig muskétás marad.

Lajos: Az meg ki?
Francois: Raoul, Athos fia.
Lajos: Francois, lehet, hogy a te ízlésed a bakákhoz húz, de én a vele levő szépségre céloztam.

D'Artagnan: Felség.
Lajos: Mi a baj, D'Artagnan, merénylők potyognak az égből?

Lajos: Játsszunk valamit. Azt, hogy én vagyok a király, és te pedig a muskétások kapitánya.

Lajos: D'Artagnan, az átjárók a király biztonságáért vannak, nem azért, hogy te halálrarémíts.

D'Artagnan: Állandóan gyönyörű nők veszik körül, de szereti is őket?
Lajos: Méghozzá elég sűrűn.

Lajos: Fiatal király vagyok, de király vagyok.

Porthos: Aramis, ez az út a pokolba vezet?

Aramis: Isten legyen veled... mert mi nem leszünk.

Lajos: Az a legújabb, hogy a gyilkosjelölteket futni hagyjuk?

Aramis: Az élet csupa szépség, meg ármány, meg cselszövés. Mit kívánhatsz még? Csak nézz körül. A vörösbegyek dalolnak, a gerlék búgnak, nem hallod a dalukat? Agh... [Erre Porthos kalapjára pottyant egy madár.]

Athos: Milyen jogon ítélsz meg engem, és játszod meg az Istent? Mert te talán annyival szentéletűbb vagy mindenkinél?
Aramis: Hát igen, ez is, meg mert annyival intelligensebb vagyok mindenkinél.

D'Artagnan: Anna, tudom, ha szeretlek, az hazaárulás, de ha nem szeretlek, a szívemet árulom el.
Anna: Akkor árulókként halunk meg, mindketten.

Athos: Ne tégy úgy, mintha te lennél itt az Úristen.

Athos: Porthos meg mit csinál?
Aramis: Úgy nézem, pucéran az istállóba igyekszik.
Athos: De mit akar ott?
Aramis: Gondolom felakasztani magát. Hónapok óta fenyegetőzik vele. (...) Ha Porthos végezni akar magával, lehetőséget kell adni neki, nem?

Aramis: Csak zseni vagyok, de mérnök nem.

Christine: Pokolra jutok és te is.
Lajos: Nem, nem, nem kedvesem. Te pokolra jutsz, de én nem, mert király vagyok. Így rendelte Isten.

Fülöp: Én hordom az álarcot, nem ő visel engem.

D'Artagnan:Mindenki egyért, egy mindenkiért.